Leírás
Dylan Dog 4. – Az Alkonyatzóna Lakói
Tartalom
Fantasztikus rémálmok, ijesztő izgalmak, természetfeletti szörnyek, no meg egy csipetnyi humor és irónia, ezekből az elemekből áll össze az utóbbi évek legnépszerűbb olasz képregényének a receptje. A Tiziano Sclavi által 1986-ban megalkotott Dylan Dog egy londoni magánnyomozó, akit a szokványos ügyek untatnak, így kizárólag az olyan bizarr eseteket vállalja be, amelyeket mások – beleértve természetesen a rendőrséget – nevetségesen hihetetlennek tartanak. Dylan nőtlen és nőcsábász, a lakása tele van riasztó műtárgyakkal, a kapucsengője vérfagyasztó sikítást hallat. Asszisztense, Groucho, a híres amerikai komikus színésznek képzeli magát, és ezért kötelezőnek érzi, hogy állandóan vicceket meséljen. A sorozat harmadik rendszeres szereplője Bloch felügyelő, aki még rendőr korából ismeri Dylant, és minden kételkedése dacára megtanulta, hogy lehet abban valami, amit a fiatalember mond a különleges esetekről.
A címadó sztori (Az alkonyatzóna lakói) borzongató mivolta mellett felteszi a kérdést az olvasónak: mit gondol a halálról. Ami kultúránkban többnyire került, vagy lebecsült kérdés, pedig véleményem szerint nem árt, ha legalább elképzelésünk van arról, mi vár, vagy mi nem vár ránk földi létünk után. A válasz – legyen az bármilyen – birtokában tapasztalatom szerint könnyebbé válik az élet, míg a struccpolitika ebben az esetben nem kifizetődő.
A kötet második története (A szörnyeteg visszatér) igazi hentelés, vér és csonkolás van benne bőven, már a prológban is változatos módon legyilkolt áldozatokat tekinthetünk meg, és ezzel még nincs vége a hullaszállítók munkájának. Dylan Dog ezúttal új helyszíneket jegyezhet fel a képzeletbeli „milyen helyeken jártam már életemben” listájára, hiszen bolondok házában még nem volt dolga.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.